Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz  említette az i.e. előtt 2. században írt epigrammájában.

A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők:

Csoda	Évszám	Elhelyezkedés	Lerombolás	Ok
Gízai piramisok	Kr. e. 2550	Egyiptom	-	-
Szemirámisz függőkertje	Kr. e. 600	Babilon	Kr. e. első évszázad	földrengés
Epheszoszi Artemisz templom	Kr. e. 550	Lüdia, Törökország	Kr. e. 356	tűz
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra	Kr. e. 435	Görögország	Kr. u. 5–6. század	tűz
Halikarnasszoszi mauzóleum	Kr. e. 351	Bodrum, Törökország	Kr. u. 1494	földrengés
Rodoszi kolosszus	Kr. e. 292–280	Görögország	Kr. e. 224	földrengés
Alexandriai világítótorony	Kr. e. 3. század	Egyiptom	Kr. u. 1303–1480	földrengés

A felsoroltakból mára már csak a Gízai Nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk vagy az idő vasfoga.

Az eredeti listán szereplő Babilon falait Tours-i Gergely a 6. században kitörölte és a Bábel Tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható.

Szeramisz függőkertje
Szeramisz függőkertje a valóságban a Kr. e. 600 körül Nabukodozor babiloni király által emeltetett kert, amelyet a király kedvenc háremhölgye, Amytis számára készült. De hogy akkor hogyan jött a képbe Szeramisz? A történészek szerint úgy, hogy Szeramisszal a főszerepben jobban hangzik a legenda. Magát az építményt az előző századfordulón egy német régész, bizonyos Koldewey megtalálta és volt olyan különleges ez a kert. A Babilont körülölelő 25 méter magas fal belső oldalán terült el, öt szinten. Leginkább a hegyvidékeken ma is sűrűn látható teraszos művelésű területekre hasonlított lépcsőzetesen kialakított kertjeivel. A kert 7 és fél méterre nyúlt túl a városfalon belül; egy-egy terasz szélessége pedig 13 és fél méter volt. Úgy tűnik tehát, Szeramisznak semmi köze nem volt hozzá, és még csak függőkert sem volt, csupán támfalakon álló teraszos park.

A gízai piramisok
A talán legismertebb ókori csoda, amelyről már minden ember hallott, és minden ember ismer, a gízai piramisok. Név szerint: Kheopsz, Kefren, és Menkaure síremlékét fedi a gízai piramisok elnevezés. Köztük a legnagyobb Khufu(=Kheopsz) fáraó piramisa, amely a Kr. e. 2650-ben épült, és amely eredetileg 156 méter magas volt; azonban mára már "csak” 135 méteres magasságával tör az ég felé. Egészen a XV. századik a világ legmagasabb építménye. Magassági rekordját a strasbourgi székesegyház döntötte meg. Méretei (magasságán kívül is) lenyűgözőek. Oldalai 232 m hosszúak, felülete 54 000 m2és kb. 8 milliárd kg a tömege. Északi oldaláról járat vezet alá a központi sírkamrába, melyhez két légcsatorna viszi a friss levegőt. Sajnos a kamrát már az ókorban kifosztották, a gúla külső borítását pedig az iszlam Kairó építéséhez elhordták a középkorban. Ezért lépcsős ma a piramis, amit nem kis fáradság árán meg is lehet mászni. Mind a mai napig kutatásokat végeznek az esetleges titkos járatok, sírboltok és kamrák felfedezésére.

A pharoszi világítótorony
Erről az építészeti remekműről tudunk a legkevesebbet. A Nagy Sándor által alapított Alexandria partjainál, a Pharosz nevű sziget keleti oldalán épült a Kr. e. 250 körül. Építője a Knidoszból származó Szosztratosz mester volt. A nyolcemeletes, 150 m magas torony -a korabeli források szerint- kizárólag márványból készült. Eredetileg csupán nappal használták és nem égett benne tűz; éjjeli jelzések leadására csak később, a rómaiak idején alakították át. Fénye állítólag 55 km-es távolságra is ellátszott (egy V. századi tudós leírása szerint). A világítótorony vesztét több egymást követő földrengés okozta: 1350-ben végleg összedőlt. Maradványaiból a mamelukok erődöt építettek a szigeten.

Pheidiász Zeusz- szobor
A következő helyszín Görögország, Olimpia. Kedvelt látogatási helynek számított Pheidiász Zeusza-szobra. Kallimakhosz azt írja:, hogy a szobor 37, 5 láb magas, a trónus maga 30 láb és az alapzat 3 láb volt; ez összesen kb. 12,5 m. A leírások szerint Zeusz ruhája és haja aranyból készült, testének fedetlen részei elefántcsontból, a trón ébenfából és drágakövekkel kirakott cédrusból. „ Valahány ember e szobor elébe járul –írta Dión Khrüszosztomosz-, légyen bár mélyen elcsüggedt, megfeledkezik mindenről, ami az emberi életben szörnyű és gyászos.” Más így írt róla: Az emberi kéz alkotta szobrok közt nem volt nagyszerűbb és csodálatraméltóbb.” Ez a szobor nemcsak a görögök főistenét, hanem Hellász gazdagságát is ábrázolta, szimbolizálta. Zeusz trónjába vésett képek, a görög mitológia jeleneteit ábrázolták, főként a görög-perzsa háborút. A szobor sorsáról nem tudunk bizonyosat. A templom állítólag i. sz. 426 táján leégett, de egyes források szerint addigra már lerombolták a műalkotást.

Artemisz temploma
Artemisz a görög mitológiában a vadászat istennője, akinek Epheszoszban szentélyt emeltek a krétai Khersziphrón tervei alapján a Kr. e. 570 és 550 között. Más források szerint építését csupán ekkor kezdték el, és mintegy 100 évig tartott. A templom egy kis erő közepén magasodott, amelynek helyét ugyan a régészek megtalálták, ám annyira elpusztult, hogy sokáig nem lehetett dűlőre jutni a templom alaprajzát, és oszlopainak elrendezését illetőleg. Mára úgy gondolja a tudomány, hogy 130 m hosszú, 70 m széles derékszögű csarnok volt 128 darab egyenként 20 m magas márványoszloppal, a falakon domborművek, és magában az épületben szobrok százai díszlettek.

A rodoszi kolosszus
Az ókori források szerint a szobor mindössze 70 könyök magas volt, ami nem több 35 méternél, ami azt jelenti, hogy a szobor lábai között nem lehetett 1000 lépésnyi távolság. Azonban a valóság az, hogy Demetriosz későbbi makedón király Kr. e. 305-ben ostromolni kezdte Rodosz kikötőjét, ahonnan azonban kénytelen volt visszafordulni, így a városiak Héliosz Napistennek szobrot akartak emelni győzelmük emlékére. Khárészt bízták meg a feladattal, akinek Demetriosz hátrahagyott felszereléséből kellett megépítenie azt. Kr. e. 290-ben el is készült vele, azonban 63 évvel később egy hatalmas földrengés a szobor térdeinél fogva romba döntötte azt. 900 évig hevertek a szobor maradványai a kikötőben, mígnem 653-ban az arabok Szíriaba vitették a darabokat, ahonnan nyomuk vezett.

Mauszolosz király síremléke
Ez az épület is az ókori Görögországhoz kapcsolódik, Halikarnosszoszhoz. Mauszolosz király és felesége, II. Artemiszia uralkodása alatt élte fénykorát az a görög város. A király síremlékét már élete folyamán elkezdte építeni, alighanem az egyiptomi királysíroktól merítve az ötletet. 50 m magas volt, és 36 oszlop tartotta, amelyek között oroszlánok szobrai "álltak őrt”. A belső térben egy cella húzódott, a tetején pedig a királyi pár szobra állt. Sorsa a XII. század környéken beteljesedett: lerombolták, és a darabokat elhordták építőanyagnak. A királyi pár szobra azonban még mindig látható a mai British Museumban. 

Oldal: A világ 7 csodája
Minden ami érdekes:) - © 2008 - 2026 - gabcsiii.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat